Nagykároly tud fizetni

A hitel a fejlődés egyik eszköze - fejtette ki a Nagykároly.ro-nak Bekő Tamás városmenedzser. Mint ismeretes, igen jelentős hiteleket vett fel számos beruházás érdekében a helyhatóság. Az ellenzék több alkalommal is riogatott: teljesen eladósodott a város. A tények viszont mást mutatnak.

„Persze a hitelen kívül, amihez az önkormányzatokon kívül magánszemélyek, vállalkozások, mi több, országok is fordulnak, más lehetőség is van a fejlődésre: ilyenek például az uniós pályázatok - és ezek közül is sokat sikerült felhasználnunk -, és a saját erőforrások. Nos, ez az utóbbi rész mindig a legszegényesebb, hiszen a fejlesztésre mindig kevés jut a helyi költségvetésből. Mindezeket figyelembe véve nyúltunk bátran, de - úgy érzem - meggondoltan a hitelekhez, a gazdaság egyik motorjához. Hangsúlyozom azt is az Olvasóknak, hogy a hiteleinket beruházásokra használjuk fel. Azaz az eredményük látszik, itt marad, a város vagyonát gyarapítja. A baj az lenne, ha a fenntartás érdekében hiteleztünk volna. Akkor nem lenne látszatja!" - fejtette ki a városvezető.

Beszélt arról is, „hogy tudjuk azt garantálni, minden egyes banit arra költöttünk el, amire azt kértük. Fontos tudni azt is, hogy a hitelek felhasználását háromszorosan is ellenőrzik. Az első lépés: a helyi tanács. Amennyiben ez jóváhagyja a hitel felvételét, a gazdasági minisztérium szakbizottsága és a bankintézet is láttamozza azt." - nyugtatta az adófizetőket.

A hitelezéseket megelőző tanácsbeli viták alkalmával az ellenzék rendre azzal riogatott, hogy adósságspirálba kerül majd a város. Szerintük nem ez a megfelelő út. Mint ismeretes, 2009-től kezdődően 30,4 millió lejnyi hitelhez folyamodott Nagykároly városa. A becsült kamatokkal számolva - mint köztudott, a kamat, illetőleg a járulékok mennyiségét nem lehet előre kiszámolni - hozzávetőleg valamivel több mint 40 milliót fizet vissza az önkormányzat. A hat hitelcsomagnak persze más-más a visszafizetési határideje. Van például olyan, amiből még nem kellett semennyit sem törleszteni - 2015-től kell majd; és van olyan, aminek a jórészét már visszafizette a város. Jelen pillanatig 11,2 milliót fizetett vissza a város, ebből az összegből 7,7 millió a törlesztés, míg a 3,4 a kamat. Jelenleg a hitelek okán havonta körülbelül 180 ezer lejt törleszt az önkormányzat. Minden harmadik hónapban megugrik ez az összeg 330 ezerre - ugyanis a kincstártól kölcsönzött pénzösszeget negyedévenként kell törleszteni.

Az ellenzék mindenesetre azt prognosztizálta valamelyik tanácsülésen, hogy az idei nyáron csúcsosodik ki majd leginkább az, hogy a város nem tudja kigazdálkodni a törlesztő részleteket. Ezzel szemben Bekő Tamás ezt nyilatkozta: „ezt az összeget ki tudjuk gazdálkodni!". A városmenedzser hozzátette: a hitel 90 százalékát fejlesztésre használta, illetve használja fel a városvezetőség. A kivételt a kincstártól kölcsönzött pénz jelenti, ugyanis azt az összeget azoknak a számláknak a rendezésére használtak fel, amelyeket már több mint három hónapja nem egyenlítettek ki. (Annak idején a második Ponta-kormány egyik rendelkezése volt az, hogy a régi adósságok törlesztése érdekében az önkormányzatok kedvezményes hitelt kérhettek a kincstártól. A lehetőséggel élt többek között a nyugat-szatmári város is - a szerző megj.)

A hitelből a város egyebek között az aszfaltozást, az európai uniós támogatású és az úgynevezett HURO-s projektek zavartalan finanszírozását biztosította, de haszongépjárműveket is vásárolt, ezzel megspórolva azt, hogy megyei szolgáltatókat kelljen igénybe vennie például a közterület-fenntartás érdekében.

A városmenedzser zárásként újfent hangsúlyozta: a rendszeres, a határidőre történő törlesztés nem okoz semmiféle problémát az önkormányzatnak.